Január elsejétől lép hatályba az új Munka törvénykönyvének több, idén elfogadott módosítása. Ezeknek a változásoknak a nagy része a szabadságra vonatkozik, de rövidebb lesz a kiküldetés időtartama, valamint a távolléti díjat is másképp kell majd számolni.
Mit tehet a munkáltató, ha munkavállalói munkaidőben is a közösségi oldalakon lógnak? És mi a helyzet az itt megosztott, a munkáltatót érintő tartalmakkal? Kártyás Gábor blogbejegyzése.
Idén júliusban léptek hatályba azok az új munkajogi szabályok, amelyek több ponton változtatásokat idéztek elő a munkaadók és a munkavállalók jogi helyzetében. „Az új törvénykönyv ugyan nem tartalmaz forradalmi változtatásokat, az viszont egyértelműen kiolvasható, hogy történtek elmozdulások a versenyképesség növelése felé” – jegyezte meg Torsten Braner a TaylorWessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda sajtóreggelijén.
Az új Munka Törvénykönyve tervezetének vitája során nagy figyelmet kaptak a közvetlenül nyugdíj előtt álló, úgynevezett védett korú munkavállalók. Ebben a bejegyzésben az ő helyzetükre vonatkozó munkajogi szabályokat foglaljuk össze, és kitérünk arra is, milyen szabályok vonatkoznak a nyugdíjkorhatár előtt folyósított nyugdíj melletti munkavállalásra. Kártyás Gábor blogbejegyzése.
A munkáltató egyik legvitatottabb jogköre az úgynevezett fegyelmezési jog. A szocialista politikai rendszer munkajogában e jogkör szinte magától értetődő volt, hiszen a fegyelmi felelősség legális kauzája a munkavállaló munkajogviszonyból származó kötelességeinek a vétkes megszegése volt - derül ki a Complex munkajogi hírleveléből.
A tanulmányokat folytató diákok, hallgatók az iskolapad mellett a gyakorlatban is igyekszenek elsajátítani szakmájukat, a nyugdíjba vonulás korhatára pedig – nem csak költségvetési okokból – emelkedik. A munkajognak megfelelően reagálni kell ezekre a jelenségekre, ahogyan megteszi ezt az új Munka Törvénykönyve is. Kártyás Gábor blogbejegyzése.
A munkabér utólag, a már elvégzett munkáért jár a munkavállalónak. Átmeneti pénzzavar esetén azonban szükséges és kényelmes megoldás lehet a munkáltatótól bérelőleget kérni. Ennek elszámolási szabályai már csak azért is fontosak, mert az új Munka Törvénykönyve az előlegnyújtásból eredő követelés szabályait egyéb esetekben is alkalmazni rendeli. Kártyás Gábor blogbejegyzése.
A próbaidő a munkaszerződés megkötésekor kiköthető időtartam, amely alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal és indokolás nélkül megszüntetheti. Olyan „ismerkedési” időszakról van tehát szó, amelynek tartama alatt a felek még egyszerűen kiléphetnek a munkaviszonyból, ha az mégsem felel meg várakozásaiknak. Praktikussága miatt szinte minden munkáltató alkalmazza a próbaidőt, ám a gyakorlat egy ilyen egyszerű intézmény kapcsán is számos érdekes kérdést vet fel.
A munkaköri leírás kulcsdokumentum a személyügyi működésében. Kijelöli az adott munkavállaló helyét a szervezetben, a szükséges kompetenciákat, megadja az ellátandó feladatokat stb. Gyakorlati jelentősége okán érdemes áttekinteni, mit szabad, mit tilos és mit érdemes belefoglalni ebbe a dokumentumba. Kártyás Gábor blogbejegyzése azujmunkatorvenykove.hu oldaláról.
A jogról lemondó nyilatkozat mindig veszélyes. Alappal habozunk, amikor egy közszolgáltatási szerződés megszüntetésekor, vagy a mobil előfizetésünk lemondásakor azt kell aláírnunk, hogy a szolgáltatóval szemben további igényt nem fogunk érvényesíteni. Kártyás Gábor blogbejegyzése az azujmunkatorvenykonyve.hu oldaláról.
Az új Munka Törvénykönyve egyik legmodernebb vonása, hogy bizonyos esetekben írásbelinek tekinti az elektronikus dokumentumban tett nyilatkozatot is. Egyelőre azonban úgy tűnik, ez a rendelkezés inkább megnehezíti, semmit megkönnyíti a munkáltatók és munkavállalók életét - írja Kátyás Gábor az ujmunkatorvenykonyve.hu oldalán lévő blogjában.
